Pest város nagypecsétje (1481)

A Budapesti Történeti Múzeum Diplomatikai Oklevél-, Oklevélfénykép- és Pecsétmásolati Gyűjteménye őrzi Pest város nagypecsétjének legrégebbi ismert lenyomatának gipszmásolatát.

Pest város kör alakú pecsétje a budainak leegyszerűsített formáját követi, annyiban különbözik tőle, hogy a városfalat három helyett egy toronnyal ábrázolták. Középen helyezkedik el a magas kaputorony, nyitott kapuval és alatta kerek ívű ablakkal, a tetején messze kinyúló oromzattal, körülötte, a városfalak fölött három-három orom emelkedik. A fal ábrázolása utal Pest városfallal körülkerített városi rangjára. A pecsétmezőben (heraldikailag) jobbra ezüst félhold, balra hatágú arany csillag található. A köriratot gyöngysor övezi, körirata: „+ S(IGILLVM) • CIVIVM • DE • ANTIQVA • PEST”, vagyis a “régi Pest polgárainak pecsétje”.

Bár a városfalat és kaput ábrázoló pecsétkép arra csábít, hogy egy valóságban is létező építményt képzeljünk hozzá, a korban a címerképeken stilizált motívumokat alkalmaztak, ezért sajnálatos módon az ábrázolás nem köthető egyetlen korabeli pesti épülethez sem. Annyi bizonyos, hogy a város erődítményeit már a tatárjárást megörökítő Tamás spalatói főesperes is megemlítette 1241-ben és falai olyan ellenállóak voltak, hogy az 1526 és 1542 közötti több ostrom során is bírták az ágyútüzet.

Az 1481-ből fennmaradt pecsét typariuma (pecsétnyomója) hosszú ideig volt használatban:  egy 1470-ből fennmaradt töredékes darab is ezzel készülhetett, s még 1512-ben is ugyanezen typariumot használták. Habár ez bizonyosan nem Pest város első pecsétje volt – mint említettük, Buda város 1292. évi pecsétje valószínűleg a „régi Pest” pecsétjének címerképét őrzi –,  a 15. század végi az első, ami fennmaradt.

Az egytornyú városfal a továbbiakban is Pest város címerképe volt, és Pest jelképeként megtalálható Budapest 1873-ban megalkotott és a mai napig használatban lévő címerében is.