A régészek elsősorban az 1711 előtt emlékeket kutatják, de sokszor későbbi korok tárgyai is nagyon izgalmas történetekkel rendelkeznek. Erre jó példa az I. kerületi Szalag utcában lefolytatott ásatás 2003-ban. A telken több korszak nyomait találták meg, de komoly újkori bolygatással is szembesültek. A lelőhelyről szórványleletként került elő az a Guangxu Yuanbao (ejtsd: kuang-hszü jüan-pao) 10 cash (vagy ven) érme, amelyet Csianghszi tartományban készítettek 1902-ben. Ezeket az érméket ezüstből vagy rézből gyártották Kuang-hszü kínai császár (1875–1908) uralkodása idején. A megtalált példány rézből van, 7,35 grammot nyom és 25 mm az átmérője. A Guangxu Yuanbao fontos részét képezi Kína pénztörténetének, hiszen ez volt az első pénznem, amelyet géppel vertek külföldi technológia alkalmazásával. Az érme előlapján gyöngykörön belül kereszt alakban (fel-le 光緒 / Kuang-hszü, jobb-bal 元寶 / jüan-pao) olvasható négy kínai írásjegy, középen virágmotívummal, kétoldalt mandzsu verdejegyekkel; (ᠪᠣᠣ ᠶᡠᠸᠠᠨ) a külső szegélyen további kínai feliratokkal. (江西省造 / Csianghszi seng cao / Készült Csianghszi tartományban. // 當十 / Tang si / Tizet érő.) Hátlapján sárkány látható gyöngykörben, körben angol nyelvű feliratokkal. (KIANG-SI / 10 CASH)
Guangxu Yuanbao rézérméket hatalmas mennyiségben bocsájtották ki a különböző provinciális verdék, így gyűjtői körökben nem számítanak nagy értékűnek. Ettől függetlenül igen ritka az, hogy Magyarországon régészeti környezetből ilyen érme kerüljön elő. Adódik is a kérdés, hogyan kerülhetett a Budai Vár lábához egy ilyen darab?
A 19. század előtt Kínába többször eljutottak magyar hittérítők, utazók, tudósok, de az első diplomáciai kapcsolatfelvétel a két ország között csak 1869-ben történt meg egy kereskedelmi és hajózási szerződés aláírásával. Ezt követően igen aktív külkapcsolat alakult ki Kína és az Osztrák-Magyar Monarchia között, majd a 20. század legelején delegációk is elkezdtek a Monarchiába, és azon belül Magyarországra utazni, főleg a hadiipar tanulmányozása érdekében.
Csianghszi tartomány Kínában. (forrás: https://www.britannica.com/place/Jiangxi)
Az érem előlapja.
Az érem hátlapja.
Kuang-hszü (1875–1908) császári portréja. (forrás: https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/File:The_Imperial_Portrait_of_Emperor_Guangxu2.jpg#/media/File:%E5%85%89%E7%BB%AA%E5%B8%9D.jpg)
Szöveg: Gálvölgyi Orsolya
Régész: Benda Judit
Műtárgyfotó: Keppel Ákos









