A középkori világítástechnikával kapcsolatban általában mécsesekre, gyertyákra, olajlámpásokra, esetleg csillárokra gondolunk, ritkán esik szó a témában az olyan, kőből vagy kerámiából készült tárgyakról, amelyek állati faggyú segítségével adtak fényt. Ezek egyszerűbb formái akár szerényebb háztartások részei is lehettek, a bonyolultabb, díszesebb kivitelű darabok pedig többnyire egyházi intézményekben fordultak elő. Ezek a három, négy, öt, hét vagy több mélyedéssel ellátott, tojástartóra emlékeztető, általában eredetileg talapzaton álló faragványok részben mindennapi fényforrásként, részben liturgikus lámpásként funkcionáltak. A 16. század közepén írt durhami Rítusok könyvének egy bekezdése szemléletesen számol be a tárgy hétköznapi használatáról (a szerző fordítása):

„…a dormitóriumnak (hálóterem) mindkét végén egy-egy szabályos, négyzet alakú kő állt, mindkettőben tizenkét égőhely volt kialakítva, amelyeket szükség szerint mindig megtöltött és utánpótolt a szakács, hogy fényt adjanak a szerzeteseknek és a novíciusoknak, amikor éjfélkor felkeltek fekhelyükről…”

Liturgikus szerepük feltehetően a 11. századi, clunyi bencés apátságból induló egyházi reform kapcsán kialakuló halottak napjával és így a halotti kultusszal hozható összefüggésbe. Ezek alapján elsősorban temetőkben halotti lámpásokként, illetve templomokban, oltárok környezetében fogadalmi vagy emlékmécsesként használták ezeket a tárgyakat.

Az itt bemutatott darab Buda külvárosában, a Szent Péter mártír tiszteletére szentelt plébániatemplom temetőjéből került elő 2001-ben a Kérdő Katalin (1950–2019) és Végh András (1964–2024) régészek vezetésével végzett feltáráson, a mai Medve utca 5-13. telkek területén. A homokkőből faragott, kerek mécses felületén hét mélyedést alakítottak ki, amelyeknek funkciójára a peremek körül látható korom utal.

Ma is eredeti helyén álló mécseskő a cornwalli Lewannick Szent Márton-templomában.
Fotó: The Cornish Bird. Cornwall’s Hidden History Blog.

Az egykori Szent Péter mártír-templom alaprajza a feltárások alapján.

A Medve utcai feltárás, 2001

A Medve utcai mécseskő

Szöveg: Ágoston Takács
Rajz: Margit Móra
Ásatási fotó: András Végh
Műtárgy fotó: Keppel Ákos

1 hónap – 1 tárgy | 2026

Egy 20. századi kínai pénzérme a Várhegy oldalából

Egy 20. századi kínai pénzérme a Várhegy oldalából

1 hónap – 1 tárgy
Faldegg sólyom Thomas Bewick után (részlet)
Egy középkori sólyomlelet a Budai várból

Egy középkori sólyomlelet a Budai várból

1 hónap – 1 tárgy
Fűszer-, konyhakerti és zöldségnövények a Teleki-palota 8-as kútjából

Fűszer-, konyhakerti és zöldségnövények a Teleki-palota 8-as kútjából

1 hónap – 1 tárgy
Szoptatóedény
Szoptatóedények

Szoptatóedények

1 hónap – 1 tárgy
Kályhacsempe fiókáit vérével életre keltő pelikán-ábrázolással
Kályhacsempe fiókáit vérével életre keltő pelikán-ábrázolással

Kályhacsempe fiókáit vérével életre keltő pelikán-ábrázolással

1 hónap – 1 tárgy
Titokzatos talpas tál
Egy titokzatos talpas tál története

Egy titokzatos talpas tál története

1 hónap – 1 tárgy
Középkori mécseskő, Medve utca
Középkori mécseskő

Középkori mécseskő

1 hónap – 1 tárgy
1 hónap 1 tárgy a Hold felszínét idéző installációban
Playmospace

Playmospace

1 hónap – 1 tárgy
Késő középkori, kiöntőcsöves edény a Hajógyári-szigetről
Késő középkori kiöntőcsöves edény a Hajógyári-szigetről

Késő középkori kiöntőcsöves edény a Hajógyári-szigetről

1 hónap – 1 tárgy