Fűszer-, konyhakerti és zöldségnövények a Teleki-palota 8-as kútjából

A középkori konyhaművészetről a Magyar Királyság területén nem soknat tudunk, mivel a XIV-XV. századból sajnos nem maradtak ránk szakácskönyvek. Első hallásra talán nem is gondolnánk túl bőségesnek a kor embere számára elérhető terményválasztékot.

Ugyanakkor a régészeti ásatásokon fellelt termésmaradványok sok esetben azt mutatják, hogy a középkori Buda konyhái nem szenvedtek hiányt, és nem maradtak el más uralkodói székhelyektől sem.

Egyike az ilyen lelőhelyeknek a Szent György téren 1998 és 2000 között feltárt Teleki-palota, ahol a nyolcas számú középkori kútból sok szervesanyag-maradvány, köztük növényi magvak is előkerültek. Innen igen sok fűszer- és konyhakerti növény magját vagy termését ismerjük és használjuk akár ma is, például: kapor (Anethum graveolens L.), zeller (Apium graveolens L.), szurokfű (Origanum vulgare L.), továbbá olyan zöldségfélék mint a sárgadinnye (Cucumis melo L.), görögdinnye (Citrullus lanatus L.), uborka (Cucumis sativus L.).

Jelen van továbbá a pasztinák (Pastinaca sativa L.), amely a sárgarépa elterjedése előtt az egyik legjelentősebb gyökérzöldség volt, valamint a német városok kedvelt sörfűszere, a komló (Humulus lupulus L.) is.

Érdekességként feltűnik a drága import fűszer, a fekete bors (Piper nigrum L.) is, amelyből összesen 573 szemet találtak. Bár hazai forrásunk nincsen róla, más fennmaradt receptek gyakran ajánlják különféle húsételek, szárnyas vagy nyúlsült elkészítéséhez.

A fentiek jól mutatják, hogy a társtudományok, jelen esetben az archaeobotanika, hogyan tudják kiegészíteni a régészeti-történeti forrásokat, hozzájárulva a régi idők mindennapi életének kutatásához.

Szöveg: Némethi-Kellner Anita
Régész: B. Nyékhelyi Dorottya
Archaeobotanikus: Gyulai Ferenc

Irodalom: Gyulai Ferenc: Archaeobotanika. Budapest, Jószöveg Kézikönyvek (2001), 183-186.