Skip to main content

Az alábbi öntött, bronz ereklyetartó mellkereszt hátlapja 1942-ben Gerevich László XXII. kerületi feltárásán, a középkori Csőt (Csút) falu területéről származik. Az ásatásokon feltárták a középkori falu templomát, temetőjét és számos házát. Gerevich leírása szerint a kereszt az utolsó ház helyén, körülbelül 40 cm mélységben bukkant fel. Maga a lakóház azonban a 15. század vége és a 16. század közepe közé keltezhető, ezért a tárgy valószínűleg nem a házhoz, hanem egy, az építését megelőző betemetett gödörhöz köthető.

Az ereklyetartó kereszt hátlapja

A kereszt közepén Mária álló alakja látható, kezei mellkasa előtt, tenyerei kifelé fordítva. A keresztszárak végén lévő kerek medalionokban az ortodox egyház kedvelt szentjei találhatóak, nevüket görög és cirill betűkből álló feliratok jelzik. A felső száron Szent Péter, az alsón Szent Vazul, a két oldalsón pedig Szent Kozma és Damján látható. A cirill betűs, ószláv nyelvű feliratok Máriának, a szent Istenanyának a segítségét kérik.

Az ereklyetartó kereszt belseje

Ennek a csoportnak a mellkeresztjei az 1230-as években készülhettek, Kijevben, az 1240. évi tatár ostrom előtt. A keresztek mérete, kialakítása és a rajtuk megfigyelhető feliratok betűhibái is teljesen egyformák, ezért valószínűsíthető, hogy rövid időn belül ugyanazzal az öntőmintával nagy mennyiségű árut készítettek. Magyarországra távolsági kereskedelem révén a tatárjárás előtt érkezhettek ezek a keresztek, vagy az is elképzelhető, hogy a tatárok elől menekülő emberek hozták magukkal.

A középkori Csút (Csőt) falu feltárt részeinek rekonstruált alaprajza (13–15. század) (térkép: Irásné Melis Katalin)

Az ereklyetartó mellkeresztek használata a magyarság Kárpát-medencei letelepedésével és az államszervezéssel egy időben terjedt el. A keresztényé vált országban ekkor nyílt meg a Bizánc és a Szentföld felé vezető út, ahonnan visszatérve magukkal hozhatták ezeket a kereszteket. Belső részében ereklyéket, amuletteket őriztek, amelyeket vallásos tiszteletben részesítettek.

Szöveg: Szabó Balázs Sándor
Régész: Gerevich László
Fotó: Keppel Ákos

1 hónap – 1 tárgy | 2025

Filter

I. Mátyás H674 típusú körmöci aranyforint egykorú utánzata a Budai Várpalota ásatásaiból

Középkori hamisított aranyforintok

A középkori aranypénzverést I. Károly (1301–1342) alatt kezdték meg Magyarországon 1325 körül, ezzel párhuzamosan pedig…
Csillártöredék, 1 hónap 1 tárgy, 2025

Csillártöredék

A középkori világítóeszközök legékesebb darabjai a csillárok, legkorábbi példáit a 11. századból ismerjük (például a…
Ismeretlen rendeltetésű középkori réztárgy restaurálás után

Egy ismeretlen rendeltetésű középkori réztárgy restaurálása

A lelet egy késő középkori, fával bélelt kút 14–15. századi betöltéséből, az I. kerület, Dísz tér…
Velencei majolikatányér az oszmán Budán (részlet)

Velencei majolikatányér

az oszmán Budán
Rontott fazék, 15. század vége – 16. század eleje (részlet)

Rontott fazék,

avagy a fazekas is csak ember

Napóra

a budai palotaásatásokból