Az Egri csillagok a magyar filmgyártás egyik legjelentősebb alkotása. A filmet sok szempontból elemezték már, a mostani bejegyzésben az ostrom helyszínét, az egri vár grandiózus díszletét vesszük górcső alá.
A történelmi filmek íratlan szabálya, hogy az alkotók által teremtett miliő többé-kevésbé meg kell, hogy feleljen az illető kor valóságának. Minél régebbre megyünk vissza, annál nehezebben találunk eredeti (vagy ahhoz hasonló) épített vagy természetes környezetet, ami megfelelhet egy filmes produkció igényeinek. Különösen igaz ez Magyarországra, mivel nálunk (szemben más, történelmileg szerencsésebb országokkal pl.: Ausztria, Csehország, Anglia stb…) az épített örökség jelentős része elpusztult. Az Egri csillagok esetében a fő helyszín, az egri vár, adott volt, de az akkor már jelentős idegenforgalmat bonyolító műemlék hetekre történő bezárása és átalakítása nem jöhetett szóba. Igy az alkotók egy díszletvár felépítése mellett döntöttek, melynek helyszínéül Pilisborosjenőt választották ki.
A vár másolatát Szász Endre látványtervei alapján Vayer Tamás díszlettervező tervezte. A díszlet építésénél, a valósághű megjelenítés érdekében, hagyományos (a törökkorra is jellemző) építési technikákat is alkalmaztak. A tervek a Gárdonyi-féle leíráson alapultak, de a megvalósuló építményt a helyszín adottságaihoz, és a forgatás igényeihez igazították, így a végeredmény a vár ismert építményeinek sajátos egyvelege lett.
A díszlet legfeltűnőbb hiányosság azonban az, hogy nincs ott a törökkori város, a vár a „pusztában” áll. A városról pedig maga Gárdonyi is ír:
„Lenn a város csendes és néptelen volt. A házak közül kimagaslott a püspöki templom és a püspöki palota.”
Meg kell jegyezni, hogy vár és a város leírása a regényben több helyen is pontatlan, mivel Gárdonyi a 19. századi állapotokat vetítette vissza Dobó-korába. A fenti idézetben említett püspöki palota és a székesegyház akkor még a várban volt, igaz a püspökség központja a török veszély miatt a biztonságosabb Érsekújvárra, majd pedig Kassára, illetve Jászóra költözött.
A törökkori város nyugati irányból övezte a várat, és városfal (palánkfal) vette körbe. Az ostromban a város nem játszott nagy szerepet, mivel a nagy kiterjedésű városfal védelme a kis létszámú védősereggel esélytelen lett volna, így Dobó, taktikai megfontolásból, a várost még az ostrom elején kiürítette, az épületeit pedig felgyújtatta.
Szöveg: Berecz Mátyás
Nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésünkről?
Iratkozz fel a Substack-oldalunkra, hogy emailben értesülj az új tartalmakról!
