Az óbudai Nagy-sziget, közismertebb nevén Hajógyári-sziget déli részén 2007 és 2009 között zajlott nagy felületű feltárás, amelynek során egy eddig ismeretlen Árpád-kori település került napvilágra. A 11-13. századra keltezhető, több periódusú településen 16 földbe mélyített ház, továbbá 3 cölöpszerkezetes épület, külső kemencék, gödrök kerültek elő, köztük kiterjedt árokrendszer húzódott. Ebben a korszakban a mai Budapest területén kisebb-nagyobb falvak helyezkedtek el, azonban az írott források csekély száma miatt csak igen kevés falut sikerül név szerint is beazonosítani.
A sárgarézből, ún. fémnyomott technikával készült mérlegserpenyő az egyik 12. század végére keltezhető, félig földbe mélyített ház betöltéséből került elő. A pereme három helyen átlyukasztott, ami a felfüggesztést szolgálta. Belső oldalán a perem alatt pont-kör minta fut körbe, és ugyanez a minta jelenik meg az alján is. A mérlegek kereskedelmi tevékenységre utalnak, ezt erősíti meg az a két, ólomból készült súly is, amik tömegükkel a budai márka-rendszerbe illeszkednek (a budai márka 1/24-e). Erre a korszakra tehető a ház
közelében talált külső kemence, amit egy friesachi érme keltezett 1170-1200 közé. A kemencében kis öntőtégely és vascsat hevert. A lelőhelyről előkerült még egy mérlegkar és egy kis méretű ötvösüllő is. Mindezek, valamint a cölöpszerkezetes épület alapján, ahol ipari munkák folytak, feltételezhető, hogy az itt készült vastárgyakkal kereskedhettek az itt élt emberek.
