Buda, majolika padlótégla / Buda, maiolica floor tile
1480-1490
Mátyás király udvarában itáliai mintára majolikát kezdtek készíteni. Az edények, poharak, tálkák, kancsók és padlótéglák helyi agyagból készültek, felületük díszítőfestése, mázának minősége helyi mester munkájára utal. A királyi palota dísztermeiben felhasznált padlótéglák egy része Mátyás király és Beatrix királyné családi szimbólumait ábrázolták.
In the court of King Matthias, maiolica began to be manufactured on the Italian model. The pots, cups, bowls, jugs and floor tiles were made of local clay, and the quality of their surface and glaze indicate the work of local craftsmen. Some of the floor tiles used in the ceremonial rooms of the Royal Palace depicted the family symbols of King Matthias and Queen Beatrix.
Felső-Magyarország, tányértöredék / Upper Hungary, fragment of a plate
16. század második fele /second half of the 16th century
A 16. század közepén a Királyi Magyarország területére egykor Svájcban élt újkeresztény (anabaptista) lakosság költözött. A vallásuk miatt menekülni kényszerült faluközösségek (Brüderhof) különféle mesterségekkel, köztük fazekassággal is foglalkoztak. Kerámiakészítésükben a reneszánsz itáliai majolika technikai hagyományait ötvözték sajátos korabarokk stílusú mintakinccsel.
In the middle of the 16th century, a new Christian (Anabaptist) population, once living in Switzerland, moved into the territory of Royal Hungary. The village communities (Brüderhof), who had been forced to flee because of their religion, were engaged in various crafts, including pottery. Their ceramics combined the technical traditions of Renaissance Italian maiolica with a distinctive early Baroque style of patterns and ornaments.
Felső-Magyarország, tányértöredék / Upper Hungary, fragment of a plate
16. század első fele / first half of the 16th century
Itáliai reneszánsz mintára készült asztali díszedények, elsősorban tálak, korsók és kancsók a hódoltság korában a Királyi Magyarországon is készültek. A metéltmázas technikával készült edény falát mintásra karcolták és a vonalak közötti részeket különböző színű mázzal borították. A korsók, kancsók, bögrék, tálak felületét díszíthették ezenkívül bepecsételéssel, rátétdísszel és minta szerinti kimetszéssel (úgynevezett áttöréssel).
Decorative tableware, mainly bowls, jugs and pitchers, made in the Italian Renaissance style, were also produced in Royal Hungary in the 16th century. The walls of the vessels were incised with a pattern and the areas between the lines were covered with glazes of different colours. The surface of jugs, pitchers, mugs and bowls could also be decorated with stamping, appliqué, and clipping according to a pattern (a kind of openwork).
Felső-Ausztria vagy Alsó-Bajorország, tányértöredék / Upper Austria or Lower Bavaria, fragment of a plate
17. század / 17th century
A tizenötéves háború idején terjedtek el a Bécs környékén készített, zöld és vörösesbarna színnel csíkozott, vagy pöttyözött díszítésű edények, amelyek valószínűleg a német csapatok tábori háztartásaihoz tartoztak. A Bécsben sárgakerámiának nevezett edények elsősorban korsók, kancsók és tányérok voltak, de különösen sok közöttük a kisméretű, játéknak tartható darab is.
During the Long Turkish War, green and reddish-brown decorated dishes with stripes or dots, probably the personal belongings of German troops in the field, became widespread in the vicinity of Vienna. In Vienna, these vessels, known as yellowware, were mainly jugs, pitchers, and plates, but there were also a particularly large number of small pieces that could be considered toys.
Ausztria, pohártöredék / Austria, fragment of a cup
15. század / 15th century
Poharak és nagyméretű kézmosótálak készültek bepecsételt díszítéssel a 15-16. században, valószínűleg Dunamenti német városokban. A fehér agyagból készült poharakat pecsétmintával és zöld mázzal, a kis medencék belső felületét és széles peremét pecsétmintával és felirattal díszítették. A poharak és a tálak olyan korabeli ötvösmunkákat utánoztak, amelyeket lakomákon vagy liturgikus célokra használtak.
Cups and large hand washing bowls with stamped decoration were produced in the 15th and 16th centuries, probably in German towns along the Danube. Made of white clay, the cups were decorated with a stamped design and green glaze, while the inner surface and wide rim of the small bowls were decorated with a stamped design and inscription. The cups and bowls imitated the contemporary pottery used at feasts or for liturgical purposes.
Felső-Ausztria, kancsó töredéke / Upper Austria, fragment of a jug
16-17. század fordulója / turn of the 16th-17th century
Különleges kivitelű díszedények, elsősorban korsók és kancsók készültek metéltmázas technikával a 16. század végén Ausztriában. Az edényeken nagyméretű medalionban domborműves arckép vagy bibliai jelenet látható, a körülötte lévő felületre apró homokszemeket tapasztottak, amitől „borzassá” vált. A korsók felületét és a medalionban lévő reliefdíszítést élénk színű mázzal festették ki.
Specially designed decorative polichrome vessels, mainly jugs and pitchers, were produced in Austria at the end of the 16th century. The vessels were decorated with a large medallion depicting a portrait or biblical scene in relief, with tiny grains of sand applied to the surrounding surface to give it a ‘fuzzy’ appearance. The surface of the jugs and the relief decoration in the medallion are painted with a brightly coloured glaze.
Loštice vidéke, pohártöredék / Vicinity of Loštice, fragment of a cup
15. század / 15th century
A gyakran változó (német, cseh, lengyel) fennhatóság alá tartozó Loštice vidékének földje gazdag volt vasban és szénben. A környék fazekasmesterei a grafitos-vasoxidos agyag felhasználásával különleges, bizarr kinézetű díszkupákat készítettek. A poharak alakja a nyúlánktól a tömzsiig terjedt, és minél későbbi időszakban készültek, annál több kis fület illesztettek rá. Az edények annyira megbecsült darabnak számítottak, hogy gyakran aranyozott vagy ezüstözött foglalatot is kaptak.
An area often under changing (German, Czech, Polish) rule, the Loštice region was rich in iron and coal. The potters of the area used the clay containing high levels of graphite and iron oxide to make bizarre-looking ornamental cups. They ranged in shape from slender to stumpy, and the later the period, the more small handles were added to them. The vessels were so highly prized that they often came with gilded or silver-plated mounts.
Siegburg, pohártöredék / Siegburg, fragment of a cup
15. század / 15th century
A Siegburg melletti Ulgasse nevű fazekasfaluban jó minőségű helyi agyagból készült, sómázas technikával keményre égetett asztali edények (korsók és kancsók) készültek a 14-17. században. Az edényeket olykor szakállas emberi arccal vagy bepecsételt rátétmintával díszítették, talpkarimájukat csipkésre alakították. A poharak jó minősége és kellemes formája miatt kedveltek voltak a vásárlók körében.
In the pottery village of Ulgasse, near Siegburg, tableware (jugs and pitchers) made of high-quality local clay and hard-fired using the salt glaze technique were produced in the 14th-17th centuries. The pots were sometimes decorated with bearded human faces or stamped appliqué patterns, and their rims were lace-like. They were popular with consumers because of their good quality and pleasing shape.
Dreihausen, pohártöredék / Dreihausen, fragment of a cup
15. század / 15th century
Dreihausen három fazekasfalujában a középkorban a helyben bányászott agyagból, agyag- és sómáz kombinációjával készült asztali edényeket készítettek. A poharak, kupák, korsók és kancsók nagy hőmérsékletű kemencében keményre, nehezen törhetőre égtek, ezért keresett cikké váltak a háztartásokban.
In the Middle Ages, the three pottery villages of Dreihausen produced tableware made from locally quarried clay, with a combination of clay and salt glaze. The glasses, cups, jugs and pitchers were fired in high-temperature kilns until they were hard and difficult to break, making them a sought-after household item.
Faenza, tányértöredék / Faenza, fragment of a plate
15. század vége / late 15th century
Közel-keleti fajanszok mintájára a 14. században Itáliában is elkezdtek díszedényeket készíteni. A leghíresebb majolikagyártó központtá Faenza fejlődött a 15. században, a városi műhelyek mesterei királyi és nemesi családok palotáiba szállítottak asztali edényeket és padlótéglákat. A 16. században elterjedt ónmázas technikával készült edények nevét (fajansz) is a helységnévből származtatták.
In the 14th century, decorative vessels modelled on the Middle Eastern faience technique began to be made in Italy. The town of Faenza became the most famous centre for maiolica production in the 15th century, with master craftsmen from the town’s workshops supplying tableware and floor tiles to the palaces of royal and noble families. The word ‘faience’ for the tin-glaze technique, which became widespread in the 16th century, was also derived from the name of the town.
Deruta, tányértöredék / Deruta, fragment of a plate
15. század vége – 16. század eleje / late 15th century – early 16th century
Sajátos stílusú, aranyozott hatást keltő dísztányérok készültek a derutai fazekasműhelyekben. A tálak peremére festett farkasfog-, stilizált virág- és pikkelyminta különleges, napsugárszerű mintát eredményezett a sárga, fémoxidoktól fényes, lüszteres festésű tányérokon. A tálak öblét egyházi szimbólum, címer, portré vagy jelenet díszítette.
Decorative plates with a distinctive style and gilded effect were made in the pottery workshops of Deruta. The pattern of wolf’s teeth, stylised flowers and scales painted on the rims of the bowls created a unique, sun-like pattern on the yellow plates, which were painted in lustre, that containing metal oxides. The bottom of the bowls were decorated with a religious symbol, coat of arms, portrait, or various scenes.
Pesaro, fedőtöredék / Pesaro, fragment of a lid
1480 után / after 1480
Federico da Montrefeltro, Urbino hercege, a pápák főkapitánya pompás várat építtetett és rendezett be, amely Mátyás királynak is példaképül szolgált. Palotája, udvartartása, könyvtára, berendezési tárgyai és asztali edényei mind a korszak legmagasabb művészeti színvonalát tükrözték. Valószínűleg a hercegségéhez tartozó Pesaro város fazekasai készítették Mátyás király híres „Corvin szervízét”, vagyis a királyi udvarban használt pompázatos, élénk színű és művészi vonalvezetésű festett tányérokat.
Federico da Montrefeltro, Duke of Urbino, Captain General of the Popes, had a magnificent castle built and furnished, which served as an example to King Matthias. His palace, court, library, furnishings and tableware all reflected the highest artistic standards of the period. The potters of the town of Pesaro in his duchy probably made King Matthias’s famous ‘Corvin service’, the sumptuous, brightly coloured and artistically designed painted plates used in the royal court.
Iznik, táltöredék / Iznik, fragment of a bowl
16. század / late 16th century
Iznik városában a 15. században alakult ki az a fazekasközpont, amely eleinte a szultáni udvar számára szállított díszkerámiákat. A korai darabok a kínai kék-fehér porcelánok stílusában készültek, míg később egyre több szín és merész virágfestés került a pazar kiállítású darabokra. A fénykorában mintegy háromszáz műhelyt működtető városból az Oszmán birodalom nagyobb városaiba is kerültek jeles darabok.
In the 15th century, the town of Iznik became a pottery centre, initially supplying the Sultan’s court with decorative ceramics. The early pieces were in the style of Chinese blue and white porcelain, while later pieces with impeccable manufacturing were increasingly decorated with bold colours and floral designs. In its heyday, the city had some three hundred workshops, and important pieces were exported to major cities in the Ottoman Empire.
Szíria, csészetöredék / Syria, fragment of a cup
16-17. század / 16th-17th century
A kínai áruk egyik kereskedelmi szállítási útvonala a mai Irán területén keresztül vezetett. A selyemútnak is nevezett karavánút mentén létrejöttek olyan műhelyek, amelyek a kínai termékek utánzására szakosodtak. Mivel az előállítás technológiáját nem ismerték, ezért termékeik nem érték el a kínai minőséget, de nem is mindig törekedtek rá. Így készülhetett a kínai szeladonmázas edények mintájára ez a zöld színű csésze is.
One of the trade routes for Chinese goods passed through what is now Iran. Along the caravan route, also known as the Silk Road, workshops specialising in imitating Chinese products were set up. As they did not know the technology of production, their products did not reach Chinese quality, but they did not always strive for it either. This is how this green-coloured cup was made, modelled on the Chinese celadon-glazed vessels.
Vietnám, edénytöredék / Vietnam, fragment of a vessel
17. század / 17th century
A vietnámi kerámiaművesség a kínai porcelánkészítés nyomdokaiban járt. Edényeiket kékkel festett virágokkal, sárkányokkal, felhőmotívumokkal díszítették, amelyre vastag, átlátszó máz került. Igyekeztek porcelán-hatást elérni legalább a tárgyak kinézetében, ha már az anyagában nem sikerült.
Vietnamese pottery followed in the footsteps of Chinese porcelain making. Their vessels were decorated with blue painted flowers, dragons and cloud motifs on which a thick, transparent glaze was applied. They tried to achieve a porcelain effect at least in the appearance of the objects, if not in the material.
Kína, csészetöredék / China, fragment of a cup
16-17. század / 16th-17th century
A kaolinos agyagból készített, magas hőfokon kiégetett porcelán „szülőhazája” Kína. A műhelyek eleinte a császári udvarnak és kolostoroknak, majd egyre szélesebb körben, végül az európai piacra is termeltek. A hagyományos kék-fehér festés mellett megjelent az ötszínű, majd a felülfestett változat is. Magyarországra főleg csészék jutottak el a 16-17. században, de néha tányér- és vázatöredék is előkerül az ásatások során.
China is the ‘birthplace’ of high temperature fired porcelain made from kaolin clay. The workshops first produced for the imperial court and monasteries, then more widely, and eventually for the European market. In addition to the traditional blue-and-white paint, a five-colour version was introduced, followed by an overpainted version. In Hungary, mainly cups are found from the 16th and 17th centuries, but sometimes fragments of plates and vases are also found at excavations.
Kína, táltöredék / China, fragment of a bowl
17. század / 17th century
A szeladonmázas edények készítése megelőzte a porcelángyártás idejét Kínában. A zöldes mázú, keményre égetett tárgyak eleinte a bronzedényeket próbálták látványban utánozni. Virágmintás díszítésüket általában az edénybe karcolták vagy faragták, ritkábban festették, majd utána mázazták.
The production of celadon-glazed pottery predates porcelain production in China. At first, the greenish glazed, hard-fired objects tried to imitate bronze items in appearance. Their floral decoration was usually carved or engraved into the vessel, less often painted and then glazed.
Perzsia, csészetöredék / Persia, fragment of a cup
17. század / 17th century
A Selyemút-menti birodalmakban gyakran előfordult, hogy a kínai termékeket leutánozták. Az úgynevezett feketemázas porcelán a hódoltság korában már ritka árunak számíthatott, a korábbi lakkedényeket mintázta. A 11-13. századi kínai darabokat valóban fekete, vastartalmú máz borította, a 16-17. században pedig előfordult, hogy a csészék külső oldalát barnás színűre festették. Ezt a csészét fehér és fekete festékkel díszítették, ezen található az átlátszó máz.
Chinese products were often imitated in the empires along the Silk Road. So-called blackware porcelain was a rare commodity during the Ottoman rule, modelled on former lacquer glaze vessels. Chinese pieces from the 11th and 13th centuries were indeed covered with iron glaze, and in the 16th and 17th centuries the outside of the cups were painted brown. This cup was decorated with white and black paint, on which the transparent glaze was applied.
Ausztria, állatfejes töredékek / Austria, fragments of animal head pottery parts
14. század / 14th century
A sokféle kerámiatárgy között ritkaságnak számítanak az állatfejes kiöntővel vagy fogóval készített edények. Ezt a sajátos edényt a felül lévő szájánál töltötték meg, és a vállán sorakozó, két vagy három állatfej formájú kiöntőn keresztül folyt ki belőle az innivaló. A fogó pedig egy olyan lábas nyele volt, amit osztrák területen készítettek.
Among the many types of ceramics, vessels with spouts or handles in the shape of an animal’s head are a rarity. This particular vessel was filled at the mouth at the top and the drink was poured out through a spout in the shape of two or three animal heads on the shoulder. The handle originally belonged to a pot made in Austria.
Erdély, elefántcsont fésű / Transylvania, ivory comb
A Magyar Királyság területére érkező elefántcsont nagy része afrikai elefántokból származott, ázsiai elefántagyar főleg az oszmán hódoltság időszaka alatt (1541–1699) volt jellemző. Az Erdélyi Fejedelemség területén működő habán kézművesek kapcsán tudunk arról is, hogy a nyersanyagként érkező elefántagyart helyben munkálták meg.
Most of the ivory coming to the Kingdom of Hungary was from African elephants; ivory from Asian elephants is more typical for items made during the Ottoman occupation (1541–1699). The Haban craftsmen in the Principality of Transylvania are also known to have worked the ivory imported as raw material locally.
