11:00–17:00 Családi programok: kézműves foglalkozások és játékok
Az egésznapos kézműves foglalkozásokon gyerekek és felnőttek egyaránt készíthetnek különleges emléktárgyakat maguknak, legyen szó akár egy emblematikus műtárgyunkat ábrázoló egyedi kokárdáról, saját montázsról a ’48-as újsághírekből vagy az eredeti nyomdagéppel saját kezűleg nyomtatható Nemzeti dalról.
De ez még nem minden: hatalmas terepasztalunkon és szerepjátékainkon bárki újrajátszhatja a sorsfordító ütközeteket, átélve a forradalom atmoszféráját és stratégiai döntéseinek jelentőségét, miközben a legkisebbek mágneskirakókon ismerkedhetnek meg a jeles nap történelmi eseményeivel.
11:30 és 13:30 mini tárlatvezetés (30 perc): Hídrobbantók Pest-Budán – merénylet a Lánchíd ellen
Vajon kik és miért akarták felrobbantani a Lánchidat 1849-ben?
Tudja-e, melyek a híd leggyengébb „láncszemei”?
Ki volt az álnok Alnoch ezredes, és mi lett a sorsa?
Jöjjön el a nemzeti ünnepünk alkalmából tartott mini-tárlatvezetésünkre, ahol meghallgathatod az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb történetét, de mesélünk majd a magyarországi Duna-szakasz első állandó hídjának további érdekességeiről is!
Tárlatvezető: Benyó Gergely régész
Találkozó: a Fény és Árnyék kiállítás bejárata előtt
14:30 Dr. Csorba László előadása vetítéssel: A második március 15-e
Annak a bizonyos híres-neves március 15-ének estéjén Petőfi Sándor így tekintett vissza mindarra, ami történt: „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit, mint mink / Huszonnégy óra alatt.” Ám egy esztendővel később, amikor szóba került, hogy a dátumot nyilvánítsák hivatalos állami ünneppé, Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke egy levelében csak „kis pesti lárma”-ként emlegette az eseményekre. Miért láthatták ennyire különbözően mindazt, amit a Pilvaxtól elinduló és végül Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg aznap cselekedett? És vajon tényleg hivatalos ünnep lett a második (!) március 15.? Az előadás ezekre és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre adja meg a modern történettudomány – egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – feleletét.
Helyszín: Gótikus terem
16:30 Történeti séta az újkori palotatörténeti kiállításban: Miért nem jött fel a tömeg a palotába március 15-én?
Március 15-én délután az emberek feljöttek Budára a Helytartó Tanácshoz, majd kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt. Tudják hol zajlottak ezek az események? Miért nem jöttek a királyi palota területére? Mi volt itt az épületben?
Sétavezető: R. Kiss Gabriella közművelődési munkatárs
Találkozó: földszint, Mária Terézia festménynél
Március 15. alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Tájékoztatás
Tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Történeti Múzeum eseményein kép- és hangfelvétel készül, melyet a múzeum a kommunikációs felületein nyilvánosságra hoz.
A felvétel törlését az info@btm.hu címen kérheti. A vonatkozó adatkezelési tájékoztató elérhetősége: adatkezelési tájékoztató.
