2022-ben megelőző feltárást végeztek a XIII. kerületi Jakab József utcában. A telken árokrendszerek részeit és néhány tároló gödröt találtak. Ez utóbbiak egyikében találtuk ezt a téglát, amelynek egyik oldalán három koncentrikusan egymásba ágyazott négyzetet figyeltünk meg. Sajnos más datálható leletet nem találtunk ebben a gödörben, így a környéken és a helyszínen tett megfigyelések alapján a darab készítésének legkorábbi időpontja a 13. századra tehető.
A téglára karcolt rajz az őskor óta ismert motívum. Az ókorban a világrend és a világ feletti hatalom szent szimbóluma lehetett. Idővel mélyebb jelentése elvesztette jelentőségét, és játékként vált népszerűvé. A 11. és 16. századi Európában a legnépszerűbb társasjáték volt, amelyet csak a kora újkorban a sakk váltott fel.
Magyarországon az első ismert sakkfigurákat szarmata (Kr. u. 1-5. század) és avar (Kr. u. 6-8. század) lelőhelyeken találták, mindegyiket házak padlójába vésték. A legkorábbi, középkori magyarországi példák a 11. századból származnak, de még hódító őseinktől sem lehetett idegen aKilencemberes Morris. A minden társadalmi rétegre jellemző táblákat általában téglába vagy kőbe vésték. Múzeumunk gyűjteményében mind a Budai Várból, mind Kána községből tudunk példákat felsorolni, amelyeket kőbe, illetve tetőcserépbe véstek.
Szöveg: Gálvölgyi Orsolya régész
Fotó: Keppel Ákos