„Engesztelve a holtak népét jámbor imákkal”
Az őskőkori közösségek hitvilága a barlangrajzok mellett a termékenység fontosságát kihangsúlyozó agyag- és kőszobrocskák (un. idolok) révén válik megfoghatóvá. E figurákhoz, vagy csak egyes testrészeket (arc, mell) ábrázoló edényekhez köthető rituális tradíciók viszont több ezer éven át egészen a rézkor végéig (fejnélküli idolok, sztélék) meghatározóak voltak. A bronzkortól az égi világgal való kapcsolattartás lett a tárgyakon megjelenő szimbolika legfőbb témája (nap, napbárka motívum, napszekér, asztrális témájú agyagtárgyak, madár alakú edények – ú.n. aszkoszok, csörgők).
A másvilághoz kapcsolódó képzetek a későbbi korok hiedelmeinek kialakulásában is tetten érhetők. A rontott formában (pl. a kelták összehajtogatva sírba tett vaskardjai), vagy rendellenes helyzetben (a honfoglalás kori sírokban kioldott kaftán, lábfejről lehúzott lábbeli, fordítva behelyezett szablya) a halott mellé helyezett tárgyak fordított túlvilágképre is utalhatnak, de a túlvilágnak, mint az élet tükörképének képzete jelenhet meg a tükörrel eltemetett halottak esetében is. A honfoglaló magyarok hitvilágában meglévő kettős lélekhit – miszerint az emberek két lélekkel rendelkeznek: egy testlélekkel és egy szabadlélekkel – lenyomata lehet a koponyalékelés, azaz a trepanáció szokása.
A túlvilági utazás képzetét a népvándorláskor nomád népei között meglévő egész, vagy részlegesen felszerszámozott lovak sírba helyezése bizonyítja. Az ártó szellemektől, betegségektől való személyes védelmet mágikus erővel felruházott tárgyak (amulettek) biztosították, melyek természetes anyagból (átfúrt kő, szemfog, kauricsiga, vadkanagyar), vagy fémből (balta alakú csüngők, ólomcsüngők) készültek. A nagyobb tömegeket megmozgató közösségi rituális események fényét zene (pl.: kürt, furulya, csörgő), tánc, személyes külsőségek (fejdísz, maszk viselése, test festése, pecsétlése, tetoválás) is emelték, de része lehetett az ékszerek, fegyverek, eszközök, vagy étkészletek (kerámia- és fémedények) elrejtése, látványos, szertartásos megsemmisítése.
- A XI. ker. Október huszonharmadika utcai lelőhelyen feltárt késő bronzkori edénydepó földbe kerülése rituáléjának elméleti rekonstrukciója (rajz: Dörnyei Péter)
- Rituális okokból a halott bal alsó lábszárára helyezett lábbelit díszítő veretek sora III. ker. Csúcshegy-Harsánylejtő honfoglalás kori temetőjéből. (Készítette: Tóth Anikó, Szilágyi Nóra)
- A XI. ker. Október huszonharmadika utcai lelőhelyen feltárt késő bronzkori edénydepó előkerülésének körülményei
- Az amfiteátrumi kincslelet rúnafeliratos fibulája, amelynek hátoldalán tulajdonosának áldást és szerencsét hozó mágikus formula olvasható. (Készítette: Szilágyi Nóra)