Séták

Múzeum a város: Budapest megannyi meghökkentő titkot őriz a múltból, számos rejtélyt és meglepetést tartogat.

Sétáinkkal olyan időutazásra invitáljuk, amely után garantáltan más szemszögből nézi majd a várost!

Aktuális séta-időpontjainkról honlapunkon, a Programok menüpont alatt, vagy a BTM Vármúzeum Facebook-oldalán tájékozódhat, de a séták egyénileg is megrendelhetőek.

Ebben az esetben a BTM Vármúzeum megrendelhető sétáinak jegyárai:

Felnőtt: 3500,- Ft/fő (a séták minimum 5 fő jelentkezése esetén indulnak*)
*5 fő alatti jelentkezés esetén csak úgy indítjuk sétáinkat, ha a jelentkezők megtérítik az 5 főre összesen számított jegyek árát (5 x 3500,- = 17.500,- Ft)

Gyermek/diák: 2000,-/fő (a séták minimum 10 fő jelentkezése esetén indulnak*)
*10 fő alatti jelentkezés esetén csak úgy indítjuk sétáinkat, ha a jelentkezők megtérítik a 10 főre összesen számított jegyek árát (10 x 2000,- = 20.000,- Ft)

A díjat a végső csoport-létszám ismeretében, a séta után, átutalással tudják rendezni, amelyről részletes információkat a jelentkezés után, e-mailben küldünk.
Iskolai csoportok esetében a kísérő pedagógusok számára a sétákon való részvétel ingyenes.

A sétákon való részvétel 6 éves korig ingyenes. Sétáinkat 14 éves kor felett ajánljuk.

Jelentkezés, időpont-egyeztetés: +361 487 8800/854, +361 487 8800/871 vagy hétfőtől péntekig, 9 és 16 óra között közvetlenül a sétavezetők telefonszámán vagy e-mail címén (lásd: a kiválasztott séta leírásában).

A kegytemplomtól az atomreaktorig | Várostörténeti séta Budakeszierdőben

Tudták, hogy van egy atomreaktor a főváros felett?
Hallottak már a makkosmáriai kegytemplom legendájáról?
Vajon milyen célt szolgáltak a piktortégla-üregek?
Jöjjenek el erdei-várostörténeti sétánkra, és fedezzétek fel velünk Budapest egy kevésbé ismert városrészét, Budakeszierdőt!
Sétánk során megtudhatják, honnan és miért költözött erre a területre a svábhegyi csillagvizsgáló, de fény derül majd arra is, honnan ered a hajdani úttörőtáboráról híres Csillebérc neve. Miután belülről is megcsodáltuk a makkosmáriai kegytemplomot, kiderül, kinek az emlékkövét rejti a Makkosi-rét; végül a látványos Végvári-szikla érintésével térünk vissza kiindulópontunkra.

Az Arkangyal és a Fehér Rend | Várostörténeti séta a Margitszigeten

Vajon kik lehettek azok a fehér kanonokok?
Tudtátok, hogy Szent Norbertbe egyszer majdnem belecsapott a villám, máskor meg kis híján a torkán akadt egy pók?
​Hallottátok már megkondulni Magyarország egyik legöregebb harangját?
Gyertek el margitszigeti városnéző sétánkra, ahol megismerhetitek a premontrei rend Szent Mihály-templomát!

Az Úr kutyái a Nyulak szigetén | Várostörténeti séta a Margitszigeten

Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi?
Vajon hogyan találták meg V. István halotti koronáját?
Miért öltek meg brutálisan egy Árpád-házi herceget a Margit-szigeten, és hol őrzik ma a csontjait?
Gyertek el várostörténeti sétánkra, amelynek keretén belül megismerhetitek a Margit-szigeti domonkos apácakolostor, és egykori lakója, Szent Margit hercegnő életének történetét!
Fény derül arra is, miért haragudott Margitra az édesapja, IV. Béla király, de megtudhatjátok azt is, kik voltak az „Úr kutyái”, és ki a csillagászok védőszentje!
Miközben felkeressük a híres szigeti Ősplatánt és a Szent Mihály-templomot, elmeséljük, honnan ered a Palatinus strand neve, és azt is, hogy kik és miért építették a „Manci”-hidat!

Kutyabarát séta!

Bunkerből kilátó | Várostörténeti séta a Hármashatár-hegyen

A Hármashatár-hegy a tetejéről nyíló csodálatos panorámájával a budapestiek kedvelt kirándulóhelye. De vajon még miről híres ez a 495 méter magas hegy? Tudjátok-e, hogy működött az itt megmaradt második világháborús légvédelmi ütegállás? Kinek köszönhetőek az egykor teljesen kopár hegyoldalak erdőségei, amelyek ma a főváros zöld tüdejét képezik? És ki volt az, aki vitorlázórepteret létesített a hegytetőn? Gyertek el várostörténeti sétánkra, ahol többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattok. Gyönyörködjetek a kilátásban, és szívjatok egy kis friss levegőt e könnyed kirándulás keretében!

Szentek, remeték, úttörők | Várostörténeti séta a budaszentlőrinci kolostorrom környékén

A János-hegy alatti Szépjuhászné a budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye. Azt azonban kevesen tudják, milyen leletekre bukkantak régészeink az itteni, budaszentlőrinci kolostor ásatásai közben.
Tudják-e, milyen csodák történtek a kolostorban eltemetett Remete Szent Pál sírjánál a középkorban? Hogyan élte életét egy magányos pálos remete a közeli barlangban?
És vajon miért került be a Guinness-rekordok közé a 75 éves Gyermekvasút?
Jöjjenek el várostörténeti sétánkra, ahol többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak!
​E könnyed kirándulás keretén belül megismerhetik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok és budaszentlőrinci kolostoruk történetét, de megcsodálhatják a gyönyörű panorámát is a nagy- és kis-hárs-hegyi kilátók tetejéről! Rövid erdei sétánk során felkeressük a Bátori-barlangot, és néhány érdekesség is szóba kerül az egykori úttörőkről!

Buda, a hegyen épült város | Várostörténeti séta a Várnegyedben

Sétánk a Várnegyedben a polgárváros sok évszázadot felölelő épületei közé vezet, így megismerhetitek Buda elmúlt 500 évének építészetét és életét. Bármilyen hihetetlen, olyan utcákon járunk majd, amelyeknek nyomvonalát nem sokkal a tatárjárás után jelölték ki!
Apropó: tudják-e mi az az „utcahíd”?
Melyik az egyetlen megmaradt kétemeletes középkori épület?
Vajon miért épültek az ülőfülkék?
Milyen templomok voltak a középkori Budán?
Jöjjenek el Várnegyed-sétánkra, ahol többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, de kiderül az is, hol volt a város fő piactere, és hogyan fenyítették meg a veszekedő piaci kofákat! Fény derül arra is, mit jelent e mondás: „Két Buda van. Egy a föld alatt, és egy a föld felett”? Sétánk során a Középkori Zsidó Imaház falai közé is bepillantunk.
Fedezzük fel együtt az utcák, házak, kapualjak titkait!

​Kutyabarát séta!

Rákóczi tour | Áruház- és vásárlástörténeti séta a Rákóczi úton

A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi út? A Rákóczi út sok szempontból az „elsők” utcája. Itt volt először közlekedési lámpa, éjjel-nappal nyitva tartó közért, közkórház, aluljáró. Ez alatt a hosszú idő alatt két helyen is állt itt a Nemzeti Színház. De mit keres Mátyás király a Szentkirályi utca sarkán? A Rákóczi út egykor a bevásárlás fő útvonala is volt egyben. Itt voltak azok az üzletek, ahol a legtöbben vásároltak. Forgalmas volt és jól megközelíthető, közel a Nyugati és a Keleti pályaudvarhoz. Mára ezek az áruházak nagyrészt eltűntek. A séta során végig járjuk a belváros egykori főutcáját az Astoriától a hajdani Otthon áruházig, és megismerjük izgalmas történetét. Időutazás nagyszüleink korába, azoknak, akik még nézegettek itt kirakatokat, és azoknak, akik nem is hallották még a Csillag, a Verseny vagy a Corvin nevét.

​Kutyabarát séta!

„Az álom és szegénység városában” | Irodalmi séta Óbudán

„Ott szállott partra, ahol lehetett, akár csak egy sekélyes, reménytelen parton is, ahol elhasznált pléh kályhacsövek, lyukas bádog gyermekfürösztő teknők, öregasszonyok megfoltozhatatlan edényei (ibrikei) között, ahol a hasznavehetetlen tárgyak között hasznavehetetlennek érezte már önmagát is.”

Krúdy Gyula életének utolsó három évét töltötte Óbudán. A séta során felkeressük az itt töltött évek színhelyeit, felidézzük életének meghatározó állomásait. Megtudhatjátok, hogyan szegényedett el az egykor ünnepelt író élete végére, és mi okozta azt, hogy ekkor már alig-alig adták ki műveit, publikációit. Időutazásunk közben részleteket hallhatnak az író óbudai helyszínekről szóló írásaiból.

Kutyabarát séta!

…és ami megmaradt / Séta a Hauszmann-féle palota szobrai körül | Várostörténeti séta a budai várban

A sétát a Múzeum Középkori Szakkönyvtárában kezdjük, ahol megtekinthető a már csak nagyon kevés példányban létező Budavári Díszalbum (1912). Az ebben található képek alapján el tudjuk képzelni majd, hogyan nézett ki a Hauszmann-féle királyi palota eredeti szépségében, majd a múzeum folyosóin megkeressük, ami ezekből a szobrokból, építészeti elemekből ma is látható még. A BTM Vármúzeum főkapuján kilépve újabb műalkotásokat fedezünk fel, majd körbesétálva a mai épületet újabb és újabb szobrokra, kutakra és díszítőelemekre bukkanunk. Megismerkedünk Savoyai Jenő élettörténetével és kiderül, hogy miért áll itt a lovasszobra. A séta során néhány korábbi meghatározó történeti esemény is szóba kerül.

A Viharbükktől a Hegyi-kopterig | Várostörténeti séta a Normafa környékén

Mit keres egy víztorony a Svábhegyen?
Hallották már az 1875-ös, hatalmas budai felhőszakadás pusztításairól?
Tudták, hogy a Normafán a 20. század közepén Magyarország egyik legjelentősebb síközpontját hozták létre?
Apropó, Normafa: hogyan kapcsolódik a helyhez egy Vincenzo Bellini-opera?
Jöjjenek el velünk a budai hegyekbe, ahol egy könnyed erdei séta keretében megismerhetik a budapestiek kedvelt kirándulóhelyét, ahol annak idején Sisi királyné is többször megfordult.
Kiderül, kik zarándokoltak régen a közeli Anna-réti kápolnához, amelynek viszontagságos történetét is elmeséljük.
De felkeressük a nemrég felszentelt új kápolnát; majd fény derül arra is, mire utalnak az alábbi elnevezések: Hegyi-kopter, Űrbusz, Rep-ülés, Páros-János vagy Zümmögő.
​Végül – ha még marad energiájuk – egyénileg felsétálhatnak Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegyre, és gyönyörködhetnek az Erzsébet-kilátóból a fővárosra nyíló csodás panorámában.

Emlékké nemesedett múlt – zsidó emlékek Óbudán | Várostörténeti séta

Az óbudai zsidó közösség története a középkorban kezdődött, majd a törökök kiűzése után, a 17. században, a Zichy uradalom területére visszatelepülő lakosok között igen korán megjelentek az izraeliták is. A szabad királyi városokban nem telepedhettek le, Óbuda viszont befogadta őket. A 18. század utolsó harmadában a korabeli Magyarország egyik legnépesebb zsidó közössége Óbudán élt. Sétánk során felidézzük azokat az eseményeket, helyszíneket, intézményeket, amelyek az óbudai zsidóság sorsát formálták. Megtekintjük az egykori Zsidó utca, ma Lajos utca 163. szám alatt álló, Landherr András tervezte, 1821-ben felavatott zsinagógát. A program a Goldberger Textilipari Gyűjtemény előtt fejeződik be. A séta időtartama 1,5-2 óra.