2017-ben az V. kerület Molnár utca 7-9. szám alatt, egy szálloda építését megelőző feltárás során került elő ez a két töredék, amelyekről a restaurálás során derült ki, hogy összetartoznak.
A területen a Duna közelsége miatt folyamatosan nedves talajban a szerves leletek jól megőrződtek. A bőrök mellett számos kötél, zsinór, szövött-textil-töredék is előkerült, ezek közül talán a legkülönlegesebb a bemutatott, selyemfonalból készült rece. A rece csomózással készült, apró négyzetekből álló háló, pontosan úgy készül, mint a halászháló, csak sokkal kisebb eszközökkel és finomabb anyagokból.
Selyemfonalból készült, mintázott receháló
Bekerüléskor sáros, egyöntetűen földbarna színű kis csomó volt mindkét darab. A restaurálás első lépéseként ioncserélt vízben, mosószerrel tisztítottam, majd alaposan átöblítettem őket. A száradáshoz kitűztem, hogy a hálók a sorok egyenletességét később is meg tudják tartani, ne ugorjanak össze. Száradás után derült ki, hogy mindkét töredéknek vannak sötétebb és világosabb részei. Kerestem az esetleges illeszkedési pontokat a csomózott szél és végzáródás segítségével. Ekkor egy sötétebb alátétre kerültek és hirtelen összeállt a kép: egy hatszögletű medalion közepén egy lépő oroszlán, ami egy igen gyakori címerelem. Így már egyértelmű lett a két töredék egymáshoz való helyzete is, mert a nagyobb darabon egy másik medalion felső részlete is megvan, ehhez a csomók számát alapul véve jól illeszthető a kisebb töredék.
A csomópontok és a két szín találkozásai
Hogy ez a vékony selyemfonalból készült, címerállattal díszített háló egy nagyobb tárgy vagy viselet része volt-e, az mindenképpen további vizsgálatra érdemes.
A receháló kitűzve száradás közben
Szöveg: Rácz Katalin
Lelőhely: Bp. V. Molnár u. 7-9.
Régész: Horváth Viktória
Fotó: Keppel Ákos, Rácz Katalin
