1998. február 3. – 2020. március 13.
Időszaki kiállítás
A mai Budapest területe kiváló földrajzi adottságai miatt már valószínűleg több százezer évvel ezelőtt is lakott hely volt, az őskőkortól kezdve számtalan, különböző kultúrával és létfenntartási-gazdálkodási móddal rendelkező közösség találta meg itt kedvező életfeltételeit. A kiállításon az általuk emlékül hagyott különleges leleteken keresztül mutatjuk be Budapest területének gazdag történetét az őskőkori vadászó-gyűjtögető neandervölgyi embertől kezdve, a jégkorszak végi modern embereken, az újkőkori földművelőkön, a réz- a bronz- és a vaskor emberén, majd a római kori Pannonia provincia lakosságán át a népvándorlások népeiig.
A különböző időszakok tárgyai segítenek elképzelni és megérteni, hogy elődeink milyen körülmények között éltek, hogyan alkalmazkodtak környezetükhöz, vagy hogyan befolyásolták azt, miként fejlődött a növénytermesztés, az állattenyésztés, az építészet, vagy milyen ismereteink vannak a hitvilág, a társadalom és a közösségek közti kapcsolatok évezredek során bekövetkezett változásairól és mindez hogyan hatott mai, modern életünk kialakulására. Az ásatások során előkerült edények, eszközök, ékszerek és fegyverek formája, díszítése, a temetkezési szokások, a háztípusok és a települések szerkezete egyaránt segítenek megkülönböztetni és megismerni az egykor itt élő népeket. Küzdelmeik, sikereik és kudarcaik napjaink kihívásai szempontjából is tanulságul szolgálhatnak.
A Krisztus születése előtti utolsó évszázadok kelta lakosságának élete a római hódítást követően bekapcsolódott a Római Birodalom vérkeringésébe, a romanizált lakosság azonban sokáig őrizte korábbi identitásának egyes elemeit. A római kor tájformáló gazdálkodása, városi építészete, úthálózata, katonai és közigazgatási szervezete jelentős változást hozott fővárosunk területén, melyet a fejlett tárgykultúra darabjai is jól mutatnak. A Római Birodalom különböző provinciáiból importált kerámia, üveg és fém tárgyakon kívül a helyi iparosok termékei is megtalálhatók a kiállítás vitrinjeiben.
A provincia határvonalát jelentő Duna keleti oldalán, a Pesti-síkságon a szarmaták uralták a tájat, sűrű településhálózatuk nyomait és temetkezéseiket a pesti kerületek számos pontján megtaláljuk. A Római Birodalom fennhatóságának megszűnését követően, a Kr. u. 4. századtól a népvándorlás korának népei (germánok, hunok, avarok) váltották egymást a Kárpát-medencében és a mai Budapest területén is.
