Kereskedelem, csere és ajándékozás

Valamit valamiért

A neolitikumtól ismert réz és arany a rézkortól már a hatalom és a presztízs szimbólumaivá váltak. A Harangedényes kultúra csoportjainak a bronzkor hajnalán kontinens-szerte való megjelenése a bronztárgyak elterjedésével, kereskedelmével állhatott összefüggésben. A bronz ötvöző anyagainak (réz, ón, antimon, arzén) birtoklása és elosztása később az erődített településeken lakó harcos elit vezette klánok privilégiumává vált. A könnyebben, számos forrásból elérhető vasérc megismerése nyomán e kiváltság idővel megszűnt, a vasból készült eszközök és fegyverek robbanásszerű elterjedése pedig ismét átrajzolta Európa kulturális és hatalmi struktúráját. 

A Földközi-tenger térségében felemelkedő ókori civilizációk és a késő vaskor kontinentális népcsoportjai (elsősorban a kelták) olyan összetett kereskedelmi hálózatokat hoztak létre, aminek révén speciális és presztízs értékkel bíró termékek jutottak el a legtávolabbi vidékek falvaiba is. Valódi áruforgalmat bonyolítottak a nagyobb folyók mentén és a kontinenst átszelő, évszázados útvonalakon. Az edények díszítésére használt grafit, a gyöngysorok kedvelt darabjait jelentő korallok, tengeri csigák házai, vagy az üvegből készült termékek cseréltek gazdát a mezőgazdaság, vagy a fém- és kézműves ipar által termelt javakkal. A Római Birodalom peremén és a népvándorláskor vészterhes évszázadainak nyugodtabb periódusaiban már gyakran a piacokon adták-vették az árut, a haszon reményében kockázatot vállaló kereskedők az idegen, „barbár” területekre is eljutottak. Számos lelet betekintést enged és segítséget nyújt a korabeli társadalmak külpolitikai viszonyainak, kereskedelmi kapcsolatainak és gazdasági állapotának feltérképezésében is.

Az egyes termények és termékek ellenértékeként a bronzkortól használtak egységes standardok szerint készült fizetőeszközöket. Ezek jobbára bronzból öntött, azonos súlyú karikák, vagy nyersanyagrudak voltak, melyek értékét széles körben ismerték és elfogadták. A Kárpát-medencében a kelta törzsek megjelenésével vette kezdetét a legkorábbi pénzverés és pénzforgalom. A görög, majd római előképeken alapuló, ezüstből vert érmék a kereskedelem új dimenzióit fémjelzik.