Egy olasz Pesten

2025. június 19. – 2025. október 26.

Időszaki kiállítás

Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.

Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve a kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva – úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. A pártoló szervezettel is támogatott művészképző magánintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is – többek közt SZEMLÉR MIHÁLY és LOTZ KÁROLY – tanultak.

A kiállítás bemutatja Marastoni Jakab családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig. Marastoni alkotóként és művészeti szervezőként hamar a pesti közélet meghatározó alakjává vált, kapcsolatrendszere, Pesten működő Akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. Művészeti iskolája működése a hagyományos akadémiai értékek mentén zajlott, a hazai képzőművészeti felsőoktatás megteremtésének szándékával. E korban – ahogy sokszor ma is – egy művész gyakran Európa különböző pontjain próbált szerencsét, Marastoni többféle nemzethez kötődő identitása a Habsburg Birodalom közép-európaiságába foglalva természetes volt. A reformkor végén Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált. Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt.

Ez az első kiállítás, amely kísérletet tesz Marastoni Jakab életművének áttekintésére. Amellett, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, a legjelentősebb hazai közgyűjtemények, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött műveit mutatja be. Emellett számos műalkotás először látható Budapesten, mint például a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, nagy méretű, a Scherz családot ábrázoló családportré, de mindeddig sosem volt látható a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményének különleges rajzi anyaga sem, közel 60 tanulmányi rajz.

A hatéves előkészítő munka eredményeként megnyíló életmű-kiállítás négy ország 28 köz- és egyházi gyűjteményéből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött 240 műtárgyat állít ki.

A kiállítás kurátorai: dr. Farbaky Péter és Molnárné Aczél Eszter