A pecsét előlapján az Árpád-ház – vörössel és ezüsttel hétszer vágott (nyolcsávos), elsőként II. András által, a 13. század elején használt – háromszögletű címerpajzsa, kétoldalt és felül fürtös szőlőindák. A királyi címer – korabeli szokásnak megfelelően – a város királyi oltalmát jelzi.
A két gyöngysor közé fogott körirat: + SIGIL[LV]M • NOUI • CASTRI • PESTIENSIS, azaz „a pesti új vár(os) pecsétje”. Pestnek nevezték Budát is, ahová a tatárjárás után a király áttelepítette a pesti lakosságot – ezért hívták Új-Pestnek –, akik vitték magukkal kiváltságlevelüket és városi pecsétjüket is. A város vár megnevezése a korban szokásos.
A pecsét hátlapján három torony látható, oromzatos fallal, felül íves kapubejárattal. A három torony akkoriban várispánságszékhelyet jelzett. A toronyhármas már a középkorban Buda címerének meghatározó eleme lett, a főváros 1873. évi egyesülésekor bekerült Budapest címerébe is, így a jelenleg használt címerkép része.
A hátlapon szintén két gyöngysor között jelenik meg a körirat: + S(IGILLVM) • HAC • SVB • CONCLAVI • PEST • CASTRI • VERBA • SERACI, azaz „Pest vár ezen záros kulcsa [pecsétje] alatti szavai”. Hexameterben írt leoninus versforma, azaz a verssor közepe rímel a végével.
Budapesti Történeti Múzeum Diplomatikai Oklevél-, Oklevélfénykép- És Pecsétmásolati Gyűjtemény, ltsz. 65.1837.1–2.
Eredetije: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára, Literalia instrumenta regnicolarum familias respicientia P 236. = Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Fényképgyűjtemény 229963.
