A főváros képtára – Művek és történetek

2024. június 7. – 2025. február 2.

Időszaki kiállítás

A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók. Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek. A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla.

A 10 tematikus egységből álló kiállításon erős hangsúlyokat kap a női alkotók szereplehetőségeinek alakulása, a háborúk okozta szakadások, az itthonmaradás és az emigráció dilemmái, a társadalmi normákon és a művészettörténeti kánonon kívül rekedtek pozíciói. Az elrendezés nem követ szigorú kronológiát. A Fővárosi Képtár kurátori csapatának tagjai sokféle nézőpontot vetettek fel, s ezek sajátos hangsúlyokat, szokatlannak tűnő együtteseket eredményeztek. Így például a 20. század eleji alkotások között a 90-es vagy a 2010-es években készült művek is feltűnnek. Az izgalmas társítások és a több ponton szándékosan nyitva hagyott kérdések választási lehetőségeket kínálnak, közös gondolkodásra hívják a látogatót. A falszövegek és a műtárgyakat kísérő, bővített feliratok is több szálat vetnek fel: nemcsak az adott alkotásról szólnak, hanem arra is kitérnek, hogy a mű mikor és hogyan került a gyűjteménybe, ezáltal kritikai szemmel láttatják az intézmény mindenkori történetét.

A gyűjtemény nem választható le az intézményről, keletkezéstörténete és napjainkig tartó folyamatos formálódása, gyarapodása összefonódik a képtár történetével. A kiállítás installációja tudatosan idézi meg az ötven évvel ezelőtt, 1977-ben a Budapesti Történeti Múzeumban, ugyanebben a térben rendezett tárlat arculatát, amely először tárta a nagyközönség elé, hogy milyen kivételes modern gyűjtemény épül a fővárosban.

Kurátorok: Árvai Mária, B. Nagy Anikó, Molnárné Aczél Eszter, [Oth Viktória], Páldi Lívia, Róka Enikő, Veress Orsolya

Kiállító művészek: Aba-Novák Vilmos, Ámos Imre, Anna Margit, Bak Imre, Bálint Endre, Barabás Miklós, Barta Lajos, Barta Mária, Beck Ö. Fülöp, Benczúr Emese, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Birkás Ákos, Borsos Lőrinc, Bortnyik Sándor, Búza Barna, Chilf Mária, Czigány Dezső, Czimra Gyula, Czóbel Béla, Csernus Tibor, Csók István, Derkovits Gyula, Dési Huber, Dienes János, Dobos Gábor, Drozdik Orshi, El Kazovszkij, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Farkas István, Fémes Beck Vilmos, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Földes Lenke, Gross-Bettelheim Jolán, Gyenes Gitta, Hajas Tibor, Haraszty István, Hincz Gyula, Hollósy Simon, Hopp-Halász Károly, Imre Mariann, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kassák Lajos, Keserue Zsolt, Keserü Ilona, Kerényi Jenő, Kmetty János, Koncz András, Kondor Béla, Korniss Dezső, Kósa (Györgyné Molnár) Mária, Kövesházi Kalmár Elza, Kristóf Krisztián, Ladik Katalin, Lakner László, Lesznai Anna, Márffy Ödön, Anna Mark, Maurer Dóra, Mattis-Teutsch János, Mednyánszky László, Medgyessy Ferenc, Mikus Sándor, Molnár Farkas, Vera Molnar, Nádler István, Nemes Csaba, Nemes-Lampérth József, Ország Lili, Pátkai Ervin, Patkó Károly, Pátzay Pál, Rákóczy Gizella, Reigl Judit, Réti István, Révész Antal, Rippl-Rónai József, Rozsda Endre, Schaár Erzsébet, Szíj Kamilla, Szilvitzky Margit, Szobotka Imre, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Trapp Dominika, Trombitás Tamás, Turcsány Villő, Uitz Béla, Vajda Lajos, Valentiny János, Vaszary János, Vecsési Sándor, Vilt Tibor