Eltűnt idők nyomában
A kiállításon a Budapest területén talált, régészeti feltárásokból származó őskori és népvándorlás kori tárgyak legszebb darabjai láthatóak. A tárlat tematikus rendben mutatja be a korszakokat és az egykor itt élő emberek hétköznapjait. A kiállítótérben elhelyezett, digitális technológiákra építő interaktív eszközök és játékok segítségével élményszerű ismereteket lehet szerezni a múltról.
Időszaki kiállítás
Szent István-terem
A Budavári Palota historizáló stílusban épült díszterme, melyet Hauszmann Alajos kiváló építész tervezett, 1902-ben nyílt meg. A terem gazdagon díszített falburkolatát, bútorait és berendezési tárgyait a korszak legjelentősebb iparművészei tervezték. A századfordulón helyiséget királyi fogadások és ünnepségek alkalmával használták. A Szent István-teremhez tartozó kiállítás külön belépőjeggyel látogatható.
Fény és árnyék kiállítás
A Budapest történetét bemutató kiállítás a honfoglalástól a rendszerváltás koráig nyújt betekintést a város életébe. A folyosón végighúzódó tárlat időrendben, míg a kiállítótermek tematikus felbontásban mutatják be Budapest sajátos múltját.
Királyi palota – a kultúra vára (1. emelet)
Ezen az emeleten, a földszinti kiállítás folytatásaként, a Budavári Palota történetét 1900-tól az 1960-as évekig kísérjük nyomon. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori dekorációjának és berendezésének kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota történetét.
Királyi palota – a kultúra vára (földszint)
A Budavári Palota az ország történelmének egyik emblematikus épülete. A tárlat az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén újjáépülő királyi palota történetét 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától 1900-ig követi nyomon. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori díszítő elemeinek és berendezési tárgyainak kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota történetét.
Egy olasz Pesten | Giacomo Marastoni (1804–1860) és az Első Magyar Festészeti Akadémia
Ideiglenes kiállítás
Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.
Barokk csarnok
A Budavári Palota fedett belső udvara, amely különböző koncerteknek, előadásoknak, gyermekprogramoknak ad helyet.
Múzeumpedagógia
Gótikus szobrok
1974-ben a királyi palota előtti középkori polgárházak egyik betömött pincéjéből bukkant elő az a gótikus szoborlelet, mely Luxemburgi Zsigmond korának magas színvonalú udvari művészetét mutatja be. A szobrok valószínűleg a középkori palotát, a királyi kápolnát és a Szent Zsigmond templomot díszítették. A szobrok kiváló európai mesterek alkotásai, melyek a műhely pusztulása után kerülhettek a föld alá.
Középkori királyi palota
A kiállítás a középkori királyi palota déli szárnyának pinceszinti részeit mutatja be, amelyek a várat ért ostromok és átépítések ellenére is megmaradtak. Az eredeti termekben (kápolna, gótikus terem, pincék) az ásatásokon feltárt legszebb udvari használati tárgyakat lehet megtekinteni.
Középkori királyi palota
A kiállítás a középkori királyi palota déli szárnyának pinceszinti részeit mutatja be, amelyek a várat ért ostromok és átépítések ellenére is megmaradtak. Az eredeti termekben (kápolna, gótikus terem, pincék) az ásatásokon feltárt legszebb udvari használati tárgyakat lehet megtekinteni.
Albrecht pince
A hatalmas pincét I. Mátyás király építtette egy belső udvar beboltozásával. A pincében a királyi udvar ellátásához szükséges termékeket tárolták, felette valószínűleg díszkert terült el. A helyiséget az újkori palotában is használták.
Reneszánsz terem
A két kisebb pincéből kialakított teremben a középkori királyi palota ásatásán előkerült reneszánsz kőfaragványok láthatóak.
Gótikus terem
A középkori királyi palota Luxemburgi Zsigmond király korában épített egyik díszterme. Alatta hasonló méretű pincehelyiség, felette szintén ugyanekkora, de jóval nagyobb belmagasságú fogadóterem helyezkedett el. A gótikus terem valószínűleg a királynői udvartáshoz tartozott.
Kápolna
I.(Anjou) Lajos király alapította a Szűz Mária Mennybemenetelének szentelt kápolnát. Itt helyezték el a 15. században Alamizsnás Szent János ereklyéjét. A földszinti impozáns királyi kápolna elpusztult, de egyszerű kivitelű altemploma látogatható.
